A világvallások képviselői a békéért imádkoztak a Colosseumnál

Európa

Ferenc pápa vezetésével keresztények, muzulmánok, zsidók és más vallások képviselői imádkoztak a háborúk és pandémia uralta világ békéjéért a római Colosseumnál csütörtökön, ahol Angela Merkel leköszönő német kancellár is beszédet mondott.

A vallások vezetői a Colosseum előtti téren hozták nyilvánosságra közös felhívásukat, amellyel békét sürgettek.
A felhívás leszögezi, hogy a népek szenvednek: “szenvednek a háború és az éghajlatválság miatt menekülők, a gyengék, a védtelenek, a bántalmazott és megalázott nők, a gyerekkor nélküli gyermekek, a magukra hagyott idősek, a gyakran láthatatlan szegények”.

A felhívás hangsúlyozza, hogy a vallásokat nem szabad háborúzásra használni, mivel feladatuk a béke építése. “Egyedül a béke nevezhető szentnek”- olvasható a szövegben, mely szerint egyedül a vallások közötti testvériség vezethet ki a nehézségekből. A vallások vezetői sürgették a leszerelés felgyorsítását, a fegyverkereskedelem és az atomfegyverkezés leállítását. Úgy vélték, a környezet pusztítását a magát a föld urának tartó ember önteltsége okozza. A felhívás szövegét egy fiatal afgán nő olvasta fel, aki menekültként érkezett Európába. A dokumentumot a vallási vezetők gyerekeknek adták át.

A Róma történelmi helyszínén rendezett találkozó a Szent Egyed katolikus szervezet kétnapos vallásközi fórumát zárta. A vallások vezetői közötti béketalálkozó hagyományát II. János Pál indította útjára 1986-ban Assisi városából.

A mostani közös imádságon többek között I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, II. Karekin katholikosz, az örmény egyház vezetője, Ahmed Al-Tayyib az egyiptomi Al-Azhar szunnita központ főimámja, Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, az európai rabbik konferenciájának elnöke, Heinrich Bedford-Storm püspök, a Német Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke, valamint a buddhista, hindu, szikh vallás képviselői vettek részt. Jelen volt Andrea Riccardi a Szent Egyed közösség vezetője, Bruck Edith magyar származású írónő, afgán menekültek, számos afrikai ország politikusa, az olasz kormány tagjai. Ferenc pápa beszédében emlékeztetett, hogy a Colosseum ókori amfiteátrumában brutális tömeges szórakozás zajlott, emberek és állatok közötti halálos játszma.

“Ma is erőszak és háború folyik, testvér testvért öl, de mintha távolban zajló játékot szemlélnénk közömbösen, abban a meggyőződésben, hogy mindaz bennünket soha nem érint” – jelentette ki az egyházfő, aki szerint a globalizált társadalomban mások fájdalma puszta látvánnyá vált, ami nem kelt irgalmat vagy együttérzést.

“A népek és gyerekek életével azonban nem lehet játszani” – mondta a pápa. Szégyennek nevezte a háborúkkal szembeni tétlenséget, és igazi bátorságnak a “megszokott, nyugodt életen való túllépést”, mivel csakis így lehet elkerülni, hogy a “népek élete a hatalmasok játékszerévé váljon”.

Úgy vélte, a fegyverkereskedelmet finanszírozó illegális pénzáramlást le kell állítani. Ferenc pápa azt mondta, az emberek a “felejtéstől betegek”, mivel megfeledkeztek Istenről és embertestvéreikről. “Ma még álom a népek közötti testvériség” – mondta a pápa, aki szerint a szíveket kell “fegyverteleníteni”.

“Kevesebb fegyvert és több élelmet (..), több és jobban szétosztott oltóanyagot, mint értelmetlenül elosztott fegyvert” kért a világban. Hozzátette, a kizsákmányolt környezet is erőszakos támadás áldozata. “Nem maradhatunk egészségesek egy beteg világban” – hangsúlyozta. A teremtett világ védelme is összeköti a vallásokat – jelentette ki.

Ahmed Al-Tayyib főimám, akivel Ferenc pápa már 2019-ben békedokumentumot írt alá, kijelentette, hiába a klímaválság, pandémia és az azoktól keltett félelem, a világ mégsem “fordult azonnal az éghez segítségért, és a nemzetközi politika sem tűnik tudatában lenni a helyzetnek”. A szunnita vezető a vakcinák igazságosabb elosztását sürgette emlékeztetve, hogy Afrikában a lakosság legfeljebb három százalékát oltották át.

Angela Merkel hangoztatta, hogy az emberiségnek rá kell ébrednie a sorsközösségre. Az emberi méltóságot tiszteletben tartó, nyitott és toleráns párbeszédet szorgalmazott, és kijelentette, hogy a béke szellemisége Rómából indulhat el. A találkozó végén, az első keresztény császár Konstantínusz diadalívénél, a vallások vezetői egy perces csenddel emlékeztek a háborúk és járványok áldozataira.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük